ÜDVÖZLÖM A KEDVES LÁTOGATÓT!
Ezen blogot a texán fajtának szeretném szentelni,
ide fogom folyamatosan feltölteni főleg a saját galambjaimmal kapcsolatos történéseket, fotókkal is illusztrálva.
A blogra feltöltött 2012-es fiatal galambjaimon nem az ez évi gyűrű van, ez senkit ne tévesszen meg.
Lemaradtam a gyűrűrendelésről, mivel jelen állományomat csak 2011 telén vásároltam.
Most sikerült gyűrűt rendelnem a szövetségtől pótrendelésben, így a mostantól kikelő fiatalokat már az ez évi gyűrűvel láthatom el.
Tenyészállományomat francia és olasz galambok leszármazottjai teszik ki.
Szívesen veszek minden, a galambjaimmal kapcsolatos kritikát, örömmel fogadnám a telefonokat,
email-eket, hiszen új embereket megismerni mindig jó, a tenyésztőnek nyitottnak kell lennie,
hogy a lehető legtöbb információt tudjuk megosztani egymással.
Mindenkinek kellemes nézelődést kívánok!

KONTAKT: rhyaone(kukac)gmail.com

TELEFON: +36702645291

2016. április 19., kedd

Tapasztalatok

Kedves tenyésztőtársak! Fel szoktátok jegyezni az egyes párok tojásrakásának dátumait? Tudom, hogy nem mindenki foglalkozik vele, illetve nem mindenkinek van erre ideje-energiája, de néha megtérülhet ez a kis plusz figyelmesség és munka. Két olyan példát hozok most fel, ami tavaly illetve az idén fordult elő a galambjaimnál. A kicsik kikelésének napján ha időm engedi bekukkantok a kotló galambok alá, megnézni, hogy rendben kelnek-e a fiókák, illetve rögzíteni a csőrjelzést és a pelyhességet. Egyik alkalommal az elvileg 2 napja kikelt, de még nem szemrevételezett kicsiket néztem meg egy szülő alatt. Az egyik kicsi fenekére, illetve a pelyhére rá volt száradva a tojáshéj, és az időközben hirtelen sokat nőtt kicsi hátulja beleszorult a tojásba. Ha nem nézem meg és veszem le róla a tojáshéjat, valószínűleg halálos lett volna rá nézve ez a véletlen anomália vagy rendellenességet okozott volna a fejlődésében. Egy másik alkalommal, történetesen ma pedig a már kikelt fióka tojáshéja,egy az egyben rajta volt a másik, már szintén kelő félben lévő tojáson mintegy második rétegként. Ha nem vettem volna le róla, valószínűleg nem tudott volna kikelni a pórul járt tesó. Ne feledjük, soha nem tudhatjuk előre, hogy melyik kicsiből lesz majd egy nagyon magas minőségű egyed, ami ha már most elpusztul, oda a tenyésztői munka, és soha nem tudjuk megmutatni a kiállításokon sem, oda a sok öröm amit tenyésztőjének okozhatott volna nap mint nap a galambdúcban nézegetve. Megtérülhet egy kis extra odafigyelés ha időnk engedi. Szerencsés tenyészévet kívánok mindenkinek!